|
2008. July 05. Saturday 15:31 |
Az Európai Unión belül annak ellenére nőnek a területi különbségek, hogy jelentős összegű fejlesztési források szolgálják a leszakadt térségek felzárkózását. Az Európai Parlment ezzel foglalkozó jelentése, amit Harangozó Gábor szocialista EP képviselő készített, ezért javasolta azt, hogy a legfejletlenebbek térségek komplex fejlesztését külön források is segítsék a jövőben. Enélkül ugyanis továbbra ia a városi térségekbe koncentrálódnak a fejlesztések, a vidéki, falusi területeken pedig fokozódik a szegénység.
Magyarország, és a többi új csatlakozó állam számára is igen fontos annak felismerése, hogy az Unióban vannak olyan leszakadó csoportok és térségek, melyek nem képesek a fejlesztési támogatások megfelelő felhasználására. Így annak ellenére nőnek az Unión belüli területi különbségek, hogy igen jelentős összegű fejlesztési források állnak rendelkezésünkre. A probléma megoldása nem csak az új csatlakozóknak, a szegényebb régi tagállamoknak is érdeke. |
|
Utolsó frissités ( 2008. August 15. Friday 15:59 )
|
|
Bővebben...
|
|
|
2008. May 15. Thursday 19:43 |
Évente mintegy 400 milliárd eurót tesz ki az a kereskedelem, amelyben hamis termékek cserélnek gazdát. Ebből az összegből sem áfa, sem pedig vállalkozói adó nem jut egyik állam költségvetésébe sem. Ezzel a hamisítás veszélyezteti az európai szociális modellt, hiszen csökkennek a munkahelyek és csökken a járulékbefizetés is – hangsúlyozza Herczog Edit, az Európai Parlament Belső Piaci Bizottságának szocialista képviselője. A politikus volt az egyik előadója annak a termékhamisítással foglalkozó konferenciának, amelyet május 13-án tartottak Brüsszelben az Európai Bizottság szervezésében.
Az eredetihez megtévesztésig hasonlító sportcipők, ruházati cikkek, parfümök, CD-k, videók, gyógyszerek, műszaki cikkek - a termékhamisítás ellen évek óta harcol Európa, nem sok sikerrel. Az adatok szerint ugyanis a termékértékesítések száma rohamosan növekszik: két éve 75 millió, tavaly viszont már 140 millió ilyen esetet regisztráltak.
- „Riasztó adatokat találunk. 400 milliárd euróra tehető körülbelül az éves áruforgalom ezen a hamisított termék piacon. Egy hamisított termket gyártó munkahely az két legális munkahelyet szüntet meg az Európai Unióban, tehát ez a foglalkoztatást nagy mértékben befolyásolja. A be nem fizetett adókon keresztül a közszférát is nagyon nagy mértékben megrövidíti, ha szabad így fogalmazni, tehát a vámellenőrzések gyakoriságának növelésével ezt az ügyet nem lehet megfogni” – magyarázza Herczog Edit szocialista EP képviselő. Az Európai Parlament Belső Piaci Bizottságának tagja hozzáteszi: annyi áruszállító konténer érkezik Európába, hogy a vámszervezetek csak szúrópróbaszerűen, mintavételezéssel tudják ellenőrizni, vajon a szállított árucikkek legális termékek-e. Vagyis a hamisítványok jó eséllyel átjutnak a vámon.
- „Mi történt az elmúlt néhány évben? Korábban mondjuk, egy-egy kamionnyi árut hamisított valaki, most gyárszerűen történik a hamisítás, és ami nagyon érdekes, hogy nagyon nagy mértékben lecsökknt az egyes tételeknek a köre, tehát egy internetes rendelésen rendelhetek tíz szem tablettát is, és ha a tíz szem tablettát beleteszik egy borítékba, semmilyen vámhtáron soha senki nem fogja kiszűrni” – ismerteti a legújabb kereskedelmi tendenciákat a szocialista politikus.
Az Európai Bizottság kezdeményezésére egész napos konferencián igyekeztek áttekinteni a termékhamisítás elleni küzdelem módszereit. A tanácskozáson előadást tartott a belső piaci biztos, az ír Charlie McCreevy, valamint Herczog Edit is.
„Három dolog fogalmazódott meg ezen a konferencián, minden szereplő körülbelül ugyanide tért vissza: egyrészt sokkal jobban kell tájékoztatnunk a lakossáágot a mostaninál, hogy milyen egészségügyi, gazdasági, foglalkoztatásbeli kockázatok rejlenek ezek mögött a cselekmények mögött, egyáltalán, hogyan tud valaki erre fölkészülni. A másik, amit csinálni kell, hogy a meglévő jogszabályok jobb betartatását a mostaninál sokkal jobban kell kikényszeríteni” – sorolta a lehetséges megoldásokat Herczog Edit, hozzátéve, hogy ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a hamis termékek vásárlói is büntethetők legyenek. – „Akkor lehet nagyobb büntetési tételeket a mostaninál kilátásba helyezni, ha meg vagyunk arrról győződve, hogy a vevő tudott arról, vagy tudhatott arról, hogy hamisított terméket vagy szolgáltatást vásárol. Ma ez nem így van, egyértelműen ezt mutatják az adatok.”
A hamis termékek népszerűségének fő oka, hogy az eredetieknél olcsóbbak. Legalábbis első látásra. A szocialista politikus szerint azonban alapos tájékoztatással rá lehet mutatni arra, hogy csalóka az ilyen logika.
- „Hogyha veszek mondjuk, bizonyos illegális piacon egy pár cipőt, ami egy hónap alatt tönkremegy, és minden hónapban veszek egy pár cipőt, mert minden hónapban tönkremegy, akkor ha darabját ezer forintért vettem is, egy év alatt 12 ezer forintom ráment” – ismertetett egy hétköznapi példát Herczog Edit. „Mi van akkor, ha veszek ugyanezért a 12 ezer forintért egy pár magyar bőrcipőt, ami egészen biztos, hogy kitart egy évig, nem kell érte legalább 12-szer elutaznom, nem megy tönkre, és biztos lehetek benne, hogy a lábamnak sem lesznek különböző gombás, vagy egyéb típusú megbetegedései. Tehát: azt hiszem, hogyha egy kicsit jobban segítenénk a lakosságot végigszámolni, akkor kiderülne, hogy anyagilag is rosszul jár pont az a legszegényebb réteg, aki valóban a legkiszolgáltatottabb.”
Az interneten egyre jobban terjedő gyógyszerértékesítés emellett azt a kockázatot is jelzi, hogy az oda bekerülő hamisítványok nem csupán hatástalanok, hanem az egészségre veszélyesek is lehetnek. |
|
|
2008. May 15. Thursday 19:33 |
|
Több ponton is ellentétesnek tartja a magyar érdekekkel az uniós közös agrárpolitika reformjára tett brüsszei javaslatokat az Európai Parlament fideszes képviselőcsoportja. Glattfelder Béla szerint félő, hogy a területalapú kifizetések egy részének átcsoportosítása a vidékfejesztési források közé azzal jár majd, hogy ezek az összegek elvesznek az agrárium számára. A fideszes képviselő azt is bírálja, hogy az Európai Bizottság javaslata a Magyarországgal kötött csatlakozási szerződés kitételeit sem tartja tiszteletben.
- „Minden-minden egy irányba mutat: hogy kevesebb legyen az agrártámogatás, hogy kevesebb pénz jusson mezőgazdsági támogatásokra, hogy ezeket át tudják csoportosítani előbb vagy utóbb a vidékfejlesztésbe, és onnan pedig ezeket elvegyék” – összegezte az uniós agrárreformmal kapcsolatos fenntartásokat Glattfelder Béla, fideszes EP képviselő.
A reformelképzelés egyik hibája, hogy a megművelt terület nagysága szerint járó támogatások egy része úgy kerülne át a vidékfejlesztési alapokba, hogy csak ugyanaz az ország férhetne hozzá, amelyiktől az összeget elvonták. Ha ezek az összegek egy közös alapba kerülnének, és így a kevésbé fejlett országok a jelenleginél többhöz is hozzáférhetnének, akkor jobb lehetne a javaslat – állítja Glattfelder Béla.
- „A mi érdekeinket többek között az is sérti, hogy az új szabályok szerint az elvett közvetlen kifizetéseknek a meghatározó része, az a tagállamoknál maradna, nem pedig a közös vidékfejlesztési alapba kerülne be, ahonnan rászorultsági alapon osztanák szét a tagállamoknak. Mert ha ez az utóbbi elv érvényesülne, akkor Magyarországra több pénz jutna. Ha a tagállamoknál maradnak ezek a források, akkor nyilvánvalóan ez nekünk kevésbé előnyös” – fogalmazott a fideszes képviselő.
A támogatások tervezett átcsoportosítása azzal is együtt járna, hogy az eddig automatikusan folyósított összegekért a jövőben pályázni kellene, az azt is jelenti, hogy saját erőt is fel kell mutatni az igénybevételéhez. - „A területalapú támogatások vidékfejlesztésbe történő átcsoportosítása azért is egy veszélyes dolog a mi szempontunkból, mert a terüetalapú támogatások azok automatikusan járnak. A gazdák igénylik, betartják a környezetvédelmi, állatvédelmi-állatjóléti, gazdálkodási és egyéb előírásokat, és megkapják a támogatást. A vidékfejlesztési források nem így működnek. Ott különböző támogatási célokra lehet támogatásokat kérni, és a tagállamoknak saját forrásokat is mellé kell tenniük, a közösségi források mellé, önrészt kell biztosítani hozzá. Ez pedig a magyar költségvetésnek is sok pénzbe kerül, és akkor amikor az ország ilyen rettenetes költségvetési-gazdasági helyzetben van, akkor ez nemcsak segítséget jelent Magyarország számára, hanem jelentős terhet is” – hangoztatja Glattfelder Béla, és hozzátesz egy újabb, nem elhanyagolható szempontot is: „Ráadásul minden egyes forrásnál, amit nem automatikusan, hanem pályázatosan jár, a visszaéléseknek és a korrupciónak az esélye is nagy mértékben megnő.”
A támogatások csökkentése az Európai Bizottság elképzelése szerint részlegesen már 2009-től életbe lépne, de ez sértené a Magyarországgal kötött csatlakozási szerződést, amely 2013-ig rögzítette hazánk uniós tagságának feltételeit. Aszerint ez a csökkentés Magyarországra nem vonatkozna. - „De az Európai Bizottság a csatlakozási szerződéssel ellentétesen ezt a csökkentést Magyarországon már most 2009-től bevezetnék. Ami egészen elképesztő, mert a csatlakozási szerződéssel ellentétes. De ha nem is vezetik ezt be 2009-től kezdődően, 2013-tól ezt már alkalmazni kell, és akkor ez egy 13 százalékos csökkentést fog jelenteni” – jelentette ki végezetül Glattfelder Béla, az EP mezőgazdasági bizottságának fideszes képviselője.
|
|
| | << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 1 - 8 / 44 |
|
Uniós hírek 
