|
2008. January 08. Tuesday 20:36 |
|
Beregdéda
A Déda helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Deda személynevet egy 1146-ki oklevél említi először, magyar főúr volt II. Gejza korában.
A megyei hovatartozásra utaló Bereg- előtag megkülönböztető szerepű. Lehoczky Tivadar szerint „hegyes, dombos tájától neveztetett el első szlávlakóitól „Berek”-nek vagyis oroszosan „Bereg”-nek (berkes tájnak)”. Az ukrán Gyidove tudatos szlávosítás eredménye. A Gyidove (Дідове) megnevezés 1995. március 2-án az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács határozata alapján Dejda (Дийда) lett. |
|
Utolsó frissités ( 2008. January 08. Tuesday 20:39 )
|
|
Bővebben...
|
|
|
2008. January 08. Tuesday 20:27 |
beregDÉDA MÚLTJa
Akit a múlt nem érdekel,
Jobb jövőt nem érdemel.
Lehoczky Tivadar, neves tájkutató kezdi ezekkel a sorokkal egyik könyvét, mely napjainkban is megállja a helyét. Szülőfalunkat, lakóhelyünket csak akkor tudjuk igazán szeretni és értékelni, ha ismerjük múltját. Ránk is vonatkozik az a közismert mondás: „Ha valaki nem tudja honnan jött, akkor nem tudja hová megy, mivel nem tudja, hol van.” Ez a gyűjtés éppen ebben van segítségünkre, mely különböző irodalomból, internetről, származik.
|
|
Utolsó frissités ( 2008. January 10. Thursday 12:25 )
|
|
Bővebben...
|
|
|
2007. December 28. Friday 20:49 |
beregDÉDA MÚLTJa
Akit a múlt nem érdekel,
Jobb jövőt nem érdemel.
Lehoczky Tivadar, neves tájkutató kezdi ezekkel a sorokkal egyik könyvét, mely napjainkban is megállja a helyét. Szülőfalunkat, lakóhelyünket csak akkor tudjuk igazán szeretni és értékelni, ha ismerjük múltját. Ránk is vonatkozik az a közismert mondás: „Ha valaki nem tudja honnan jött, akkor nem tudja hová megy, mivel nem tudja, hol van.” Ez a gyűjtés éppen ebben van segítségünkre, mely különböző irodalomból, internetről, származik.
A mai Déda 1954-ben alakult ki, Beregdéda és Mezőhomok egyesítésével. A két falut akkor mintegy 7-800 méter választotta el egymástól, melyek azóta teljesen egybeépültek.
Számos archeológiai lelet tanúskodik arról, hogy ez a vidék a legrégibb időktől kezdve lakott volt. A falu közelében egy rézkorszaki település nyomaira bukkantak a régészek, amely az ie. III. évezredben keletkezhetett. Ugyanitt egy bronzkori (ie. II. évezred) és egy korai vaskori (ie. IV-VIII. sz.) település nyomait is feltárták.
A honfoglalástól 1920-ig Beregdéda Magyarországhoz tartozott. 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés értelmében a község – Kárpátaljával együtt – Csehszlovákiához került. 1934-ben megalakult CSKP. A faluban több ellenálló tiltakozott a cseh megszállás ellen. 1938-ban ismét Magyarország része lett. A második világháború után a Szovjetunióhoz került, majd annak felbomlása után, 1992-től Ukrajna része.
Mezőhomok
Homok Beregdéda egy része. Régen két külön falu volt. Ma már csak a szóhasználatban él.
Nevének magyarázata: „A talaj fajtájára utaló magyar főnévből keletkezett. A Mező- előtag a tájnak mezőségi jellegével kapcsolatos.” A községhez tartozó külterületi lakott hely volt a Lónya-tanya. A község területe 626 kat. hold.
Fényes Elek leírása 1851-ből: „Homok, orosz falu, Beregh vmegyében, út. p. Beregszászhoz 1 ¼ órányira: 4 r.kath., 8 ref., 176 gör.kath., 6 zsidó lakja. Fája, szénája elég, földje is termékeny. F.u. a Lónyai nemzetség.”
Lehoczky Tivadar leírása 1881-ből:
„Magyar-tót falu a tiszaháti járásban Déda és Balazsér közt 51 lakházzal, 210 lakossal és 631 holdnyi tértartalommal. Már a XIV. században a Homoki család volt a birtokosa.
1356-ban Homoki Péter ügyvédnek mondták (Zichy-Cod. III. 19. 60).
1357-ben pedig Homoki Juahon fia Pál szintén, mint királyi ember működött, valamint 1374-ben a daróczi beiktatásnál Homoki Pál fia Miklós (Zichy-Cod. III. 560. lap).
1369-ben királyi emberekül említettnek Homoki Demeter fiai Bálint, Gergely és Mihály (Leleszi lev. Prot. A. I.).
1434-ben Homoki Németh János és neje Zsuzsánna zálogcímen beiktattak a Homoki család ellenmondása mellett. Gecsei György királyi ember által 3 itteni pusztatelek birtokába, 1400-ban pedig Gecsei András fia György szintén zálogcímen Homoki György összes részeibe.
Úgy látszik a Homoki családbeliek nem igen ismerték a takarékosság célszerűségét, birtokaikat folyton zálog terhelte: így 1440-ben lompertszászi Stéber Péternek és Kércsi György fia Albertnek adták zálogba Homok nyugati felét. Stéber, ez okmány szerint lompertszászi polgár (cives) nőül bírván Homoki Pál leányát, Erzsébetet, kit és hajadon testvérét Margitot, Ulászló király Budán 1441-ben, tekintve esedező Guti János hű szolgálatait, fiusított s atyjok birtokába beiktatta. E királyi parancsban kijelöltettek királyi emberekül: Guti Jakab és János, Pósaházi János, Kirsanói Tamás és Daróczi Gergely. A beiktatásnál ellenmondottak Homoki Vince fia Pál s ennek fiai Demeter és Adorján, úgy Homoki Balázs is, ki László fia volt.
1464-ben Mátyás király meghagyta a leleszi konventnek, hogy Homoki Demeter lányait: Annát és Erzsébetet, atyjok zálogban volt ősi birtokába örökségi jogon iktassa be, királyi emberekül kijelöltetvén Komlósi Imre, Halábori Demeter, Óbégányi Illés György és Benedek és Halábori István.
1466-ban pereltek Homoki Demeter és László, Lengyel Jánossal és neje Erzsébettel s fiok Jánossal Homok egyenlő negyedrésze iránt.
1473-ban beiktatott Komlósi Tamás kir. ember által a Bereg közelében (Kis-Bereg, ma Alsó-Remete) lakó, bold. szűz Mária nevére alapított Pál-rendű szerzet, az annak Homoki Demeter által a nagyváradi káptalan előtt örökidőre adományozta birtokrészbe, mely Homok negyedrészéből állt.
1475-ben vizsgálatot indíttatott néhai Homoki Adorján fia István Homoki Miklós ellen, ki panaszló nejét, Borbálát kuriájában megtámadta s szidalmazta, egyik szolgáját megverte s egy jobbágytelket elfoglalt; ugyszintén perelt Klacsanói Demeter és Tamással, kik klacsanói részjószágát magok részére elfoglalták. Királyi emberül eljárt Kissurányi Antal.
1492-ben beiktattatott királyi adomány mellett Bégányi Ferencz, Mihály és atyjok testvérétől való Ferencz a homoki királyi jogokba, és Surányi György a Csarnavodai Kriszogon s néhai Cs. Miklós bírta homoki részekbe.
1509-ben tiltakozik Kaponyai Benedek neje Komlósi (Gergely és Homoki Anna leány) Ilona személyében Komlósi Péter ellen amiatt, hogy ez okmányait letartóztatta és Homoki Demeter birtokát önszámára felkérte; hasonlóul tiltakozott az ellen néhai Homoky Kelemen fia György, ki magvaszakadás reményében a birtokát a királytól előre felkérte. Azonban 1513-ban Komlósi Péter mester, testvére Gergely és Kaponyai István csakugyan beiktattattak királyi beleegyezéssel a homoki, komlósi, kövesdi, vajnaki, másképp dománházi, új bárdi, pusztaszállási, pinkóczi, k.-szeretvai és keresztesi birtokokba többek ellentmondása mellett. Megjegyzem, hogy ez okirat szerint, Óbégányi Bakos Tamás Beregben, Nagytárkányi Péter Zemplénben és Konczházi Koncz Tamás Ungban teljesíték mint királyi emberek a szokásos beiktatást; miből kitűnik, hogy a gyakorlat szerint, minden megyében saját királyi emberek alkalmaztattak.
1512-ben Homoki János tiltakozott Komlósi János, Péter, Mihály és György ellen foglalás miatt.
1524-ben beiktattatott béltelki Drágffi János a rozsali Kun Lukácstól hűtlenségi bélyegen elkobzott itteni részekbe.
1558-ban Daróczi György királyi ember beiktatta adomány folytán Fornosi Mihályt, ki most Homoki Péter és fiai magtalan kimultával megkapta Homok egész helységét a kuriával együtt; a beiktatásnál ellentmondottak Homoki Bertalan, Bertalan, Tamás és Ferencz, Katalin Endesi Kristóf neje, Margit Szalmadi Mátyás hitese, Homoki István deák fia Antal, Komlósi Mihály és László, Beregszászi Nagy László és Homoki István. – 1560-ban egyezséget kötöttek Homoki András, Kisfalusi István és Nagy László.
1566-ban, a Tokaj alól erre átment tatárok teljesen elpusztították, annyira, hogy az 1567-i adóösszeíráskor nem találtatott több 1, 5 népes teleknél.
1570-ben beírtak itt még Homoki Boldizsár és Daróczi Szerat. 1572-ben Homoki István Kürtösi Dorottyának egy jobbágytelket adott; 1575-ben pedig perelt Török Jusztina Győrei Zsófiával foglalás miatt.
1580-ban beiktattattak borsvai Olasz András (Olachy), királyi táblai hites jegyző és Makó János királyi helytartósági tiszt a néhai Homoki Miklós fia Pál magtalan kimultával a koronára szállt s nekik királyilag adományozott Homok fele részébe. Királyi emberül eljárt Borsvai Mihály s a lelesziek. részéről Gálffi Lőrincz; ez alkalommal ellenmondott Daróczi Szeráf.
1582-ben Matyóczi Guti Ferencz perelt Komlósi Gáspárral egy részbirtok iránt
1600-ban birt itt Daróczi Szeráf.
1609-ben beiktattatott Czeglédi István szabolcsmegyei jegyző, ki eudesi Kristóf összes birtokait, u.m. Endest, a jékei, sinyői és homoki részeket Verancz (Fauszt) csanádi püspök s a leleszi konvent előtt 1603-ban tett bevallás folytán nyerte, örökbe fogadott fia lévén az elhunytnak. A Rády Péter kir. ember által tett beiktatásnál ellenmondottak: Lővei Erzsébet és Gergely, Anarcsi István, Szabó Klára, Nagy özvegye és Endesi Eufrozina hajadon. Rády azonban nem sokáig bírhatta e vagyont, mert már 1638-ban kir adomány folytán besenyői Tarnóczi András kir. ember és Kolozsvári Péter leleszi áldozár által beiktattatott Homok egész birtokába priberi Melith Péter, cs. k. tanácsos és szatmásri főkapitány.
1644-ben Daróczi Kata és férje Kubinyi másképp Madocsay László tiltakoztak Lipcsei Gergely ellen egy itteni rész iránt.
1647-ben Galambosi László és Perényi János volt birtokos.
Később a Lónyai családra szállt, mely jelenben is a helység főbirtokosa, névszerint Lónyay Gábor, valamint Egresy János, Major Bertalan, Kazimir György sat. A helységben leginkább görög katolikus hitűek laknak, kiknek saját kőtemplomuk van, mely a királyi tizedet 1779-ben megváltá.”
Az első világháborúban 40 férfi került a frontra, ebből öten elestek. A csehszlovák korszakban magyar tannyelvű görög katolikus elemi iskolája volt, amely az 1938-as államfordulat után 1944 őszéig működött.
1930-ról azonban fennmaradt egy kimutatás a két község (Beregdéda és Mezőhomok) lakosságának számáról, azok nemzetiségéről és vallási hovatartozásáról. Homokon, 62 udvaron 301 ember élt. A Lónya tanyán, 2 udvaron 9 ember. Összesen 64 udvaron 310 embert élt. Nemzetiségenkénti felosztás: 269 magyar, 30 ruszin, 9 zsidó, 2 külföldi. Vallási hovatartozás szerint 269 görög katolikus, 17 római katolikus, 15 református és 9 izraelita. A 30-as években a községi előljáróság tagja: Zán János községi bíró, Rónyák István h. bíró Egresi Imre, Kemény Aladár esküdtek. 15 holdon felüli föld- és erdőbirtokosok: Egresi József 15, Temető József 14, Egresy Jánosné 14, Egresi Béla 6, Kemény Aladár 16 kat. hold. 1 holdon felüli szőlőbirtokosok: Egresi István 1,5 hold. Ezekben az években Mezőhomok a Nagybégányi közjegyzőséghez tartozott.
Mezőhomok lakossága: 1881-ben 270, 1910-ben 260, 1940-ben 341, 1944-ben, 329, 1989-ben 500, ebből magyar 421, 1991-ben 510, ebből magyar 425. |
|
Utolsó frissités ( 2008. January 10. Thursday 12:24 )
|
|
|
2007. December 28. Friday 20:46 |
TESTVÉR
Bármelyik lexikonunkat emeltem le a polcról, a testvér címszó alatt legalább két jelentést találtam:
1. egy szülőtől származó gyermekek viszonya
2. egy néphez, nyelvcsaládhoz tartozó személyek viszonya
Szóval, kedves Olvasó, testvérek vagyunk. Budakeszi és Déda évekkel ezelőtt vállalt testvérvárosi kapcsolatot. Ez azt is jelenti, hogy felelősek vagyunk egymásért!
Jó tudni:
A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó beregsurányi védett terület Kárpátalján, Dédán kezdődik. Igyekszünk is vigyázni rá, azonban időről időre adódik olyan probléma, amelynek megoldásához kevés e 2000 lelkes falu.
Ilyen a szennyvíz elvezetésének megoldása. Polgármesterünk, Budakeszin sokak által ismert Egressy István, mindent megtesz azért, hogy mielőbb hozzá kezdhessünk a munkákhoz, sajnos ez nem csak őrajta múlik.
Addig is van egy igen sürgősen orvosolandó dolog. Ehhez kérjük minden felelősen gondolkodó, jó érzésű ember támogatását.
Óvodánkba több, mint 50 gyerek jár. Néhány hónapja nyugdíjba ment az eddigi intézményvezető, s az új, Halavács Anikó a következő gondokkal találta szemben magát:
A nem is olyan régi épület ránézésre lehetne akár 70 éves is, úgy tönkrement a víztől. Ázik felülről, mert a tetőszerkezetet figyelmetlenül készítették el, s ázik alulról, mert a szennyvíz a pincébe folyik…
Elkészült a javítás költségvetése. Forintban kifejezve : 2 500 000Ft. Ennek -ebben a pillanatban- az egyharmada áll rendelkezésünkre.
Nagy szeretettel kérjük mindazokat, akik tehetik: segítsenek összegyűjteni a hiányzó összeget!
Bármilyen mértékű adományt köszönettel veszünk a debreceni székhelyű
Megmaradni Alapítvány Kárpátalja Ifjúságáért számlájára:
OTP Rt. 11738008-20703183, megjegyzéssel: dédai óvodára.
Hallottam egy gondolatot:
A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön…
Ezért aztán nagyon kell vigyáznunk rá. Különben milyen állapotban tudjuk átadni az õ számukra?!
Aki kicsit is tudatosan él, az vigyáz a környezetére, óvja a növényeket, nem szennyezi a levegőt és takarékos a vízzel.
Azok a 3-6 éves gyerekek, akik ezt még nem értik, csak a tapasztalataikra hagyatkoznak, nem szabad, hogy olyan (el)rettentő példát lássanak, amilyet most kényszerülnek naponta végignézni…
Köszönünk minden segítséget a falu és a gyermekek nevében is:
Halavács Anikó vezető óvónő, Egressy István polgármester és Orosz István görög katolikus pap |
|
|
TESTVÉRVÁROSOK 
