Tisztelt Szerkesztőség!

Honlapjukon megjelent nyílt levélre az alábbi válaszokat tudom adni, mint az egyik megszólított. Amennyiben további kérdések merülnek fel örömmel válaszolunk.

A Nagyszénászug területének fejlesztésére, csatornázására irányuló civil kezdeményezéseket is támogatni kívánja az önkormányzat, azonban a fenti KEOP Pályázat feltételei kizárják a külterület, valamint üdülőterület csatornázását, ahogy azt a Pályázati Utmutató C.2. pont 1. és 3. bekezdése kategórikusan rögzíti. A csatorna rekonstrukció is csak max. 5%-ban szerepelhet a programban. Ezért Budakeszi kénytelen volt kiemelni a pályázatból az eredetileg benne szereplő Nagyszénászug csatornázását annak érdekében, hogy a többi terület támogatását el ne veszítse az esetleges elutasítás miatt (Pályázati feltételek nem teljesítése). Erre a minisztérium hangsúlyosan felhívta az önkormányzat figyelmét.

Így Nagyszénászug támogatására olyan más forrásokat kell keresni, amelyek nem zárják ki a külterület, üdülőterület csatornázását. Az önkormányzat tehát nem napolta el a kérdést, csupán abban a pályázatban nem szerepelteti, amelynek feltételei nem teszik lehetővé Nagyszénászug fejlesztését. Ugyanakkor a csatornázást megelőzően Nagyszénászug területének rendezése is elengedhetetlen – még akkor is, ha nem kerül belterületbe vonásra - , mivel a csatorna nyomvonal kijelöléséhez szükséges az útszegély kitűzése.
A csatornázás, szennyvíztisztítás a legdrágább infrastruktúra, így nemcsak Budakeszi, hanem más Önkormányzat sem képes arra a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett, hogy egyedül viselje a fejlesztési költségeket, és egyszerre valósítsa meg az összes fejlesztést. A pályázattal elnyerhető források bevonása a fejlesztésbe az egyedüli megoldás, melyet Budakeszi is megtesz. Minden fejlesztést nem lehet megoldani egy pályázati forrással, tehát további forrásokat kell keresni a csatornázáshálózat kiterjesztésére. Kérem a Nagyszénászug Civil Érdekvédelmi Egyesület szíves megértését, és együttműködését, hiszen az önkormányzat nem ellenük, hanem értük is van.

A hivatkozott EGK irányelv nem a csatornázást írja elő, hanem a szennyvizek összegyűjtését és tisztítását. Azaz Nagyszénászug esetében – tekintettel arra, hogy nincs kiépített csatornahálózat – telkenként zárt szennyvíztárolást (ami nem szivárog a talajba!), és onnan szippantással elszállítást a szennyvíztisztító telepre. Így biztosítva azt, hogy a keletkezett szennyvizek ne szennyezzék a környezetet. Amennyiben a telektulajdonosok nem zárt medencében tárolják a szennyvizet, illetve nem szállíttatják el a szennyvíztisztító telepre, durván szennyezik a környezetet. Ez nem az önkormányzat, hanem az egyén felelőssége és kötelezettsége.
Az önkormányzat most is biztosítja a szippantással a telepre szállított szennyvíz tisztítását, így eleget tesz az EGK irányelvben rögzített kötelezettségének. Nagyszénászug esetében a csatornahálózat kiépítése az ott élő lakosság és  az önkormányzat szabad pénzeszközeinek, valamint az elérhető pályázati támogatásoknak a  függvénye. A támogatással kapcsolatban az EU alapvető elve, hogy egy lakost csak egy helyen, az állandó lakcímén támogat. Tehát, ha Nagyszénászugon  nincs megfelelő számú állandó lakos, akkor EU támogatást nem kaphat.  Ez a magyarázata annak a félreértésnek, hogy miért belterületi fejlesztést támogat a KEOP konstrukció? Mert ott laknak az állandóra bejelentett  lakosok.


Karsai Izabella
BSZM Nonprofit kft.
ügyvezető

u.i.: további információk weboldalunkon is elérhetőek: www.bszmkft.hu